A kódnak nincs pontos megnevezése, de az EK kód, HU kód, "ovális jelölés", állategészségügyi azonosító kifejezésekkel találkozhatunk. Ez a jelölés részletes információkat hordoz az adott termék eredetéről és előállításának körülményeiről. Az ovális jelölés kötelező minden állati eredetű élelmiszeren, legyen szó akár tejről, vajról, joghurtról, szalonnáról vagy más húsipari termékről. Ez a követelmény hangsúlyozza a nyomon követhetőség és a fogyasztói tájékoztatás fontosságát az EU élelmiszerbiztonsági rendszerében. A magyar EK kód az ovális jelölésen belül található, és három fő elemből áll: az előállítás szerinti ország kódja ("HU"), a létesítmény engedélyezési száma, és az "EK" vagy "EU" jelzés, a közösségre utaló jelzés (Európai Közösség rövidítése)
Az EK kód rendszere az 1990-es években alakult ki, amikor az Európai Unió egységesítette az élelmiszerbiztonsági előírásokat a tagállamok között. Ez a lépés a BSE-válság (kergemarhakór) után vált különösen fontossá, amikor felismerték, hogy szükség van egy egységes, átlátható rendszerre, amely biztosítja az állati eredetű élelmiszerek nyomon követhetőségét. Az azóta eltelt időben a rendszer folyamatosan fejlődött, alkalmazkodva az új kihívásokhoz és technológiai lehetőségekhez.
A kód célja az élelmiszerbiztonság, a minőségellenőrzés és a nyomon követhetőség biztosítása az EU-n belül. A kód garantálja, hogy a termék engedélyezett és ellenőrzött létesítményből származik, növelve a fogyasztók bizalmát. Az EK kódban szereplő létesítmény engedélyezési száma további információk felkutatására is alkalmas. Fontos megjegyezni, hogy az EK kód nem azonos az E-számokkal. Az E-számok olyan élelmiszer-adalékanyagokat jelölnek, amelyeket különböző célokra adnak az élelmiszerekhez, például tartósításra, színezésre vagy ízesítésre. Az E-számok az EU-ban engedélyezettek, és az élelmiszerek címkéjén feltüntetve segítenek a fogyasztóknak abban, hogy tájékozott döntéseket hozzanak a vásárlás során. Fontos megjegyezni hogy az e-számok nem feltétlenül jelentenek kockázatot az egészségre mint például a E300 (aszkorbinsav) amely a C-vitamin, de természetes eredetű anyagokat is jelölhetnek, mint például a citromsav (E330), amelyet gyakran használnak tartósítószerként és ízfokozóként. Ezzel szemben az EK kód az előállító létesítményt azonosítja. Ez a különbség elengedhetetlen a fogyasztók számára, hogy ne keverjék össze a termék eredetét és az előállítás helyét a hozzáadott anyagokkal.
Nem minden állati eredetű élelmiszer esetében kötelező az ovális jelölés. Bizonyos közvetlen értékesítési formák, mint például a termelői piacok vagy a háztól történő értékesítés esetén mentességet élvezhetnek a kistermelők. Ezekben az esetekben más módon kell biztosítani a termékek nyomon követhetőségét és a fogyasztók tájékoztatását, például a termelő nevének és címének feltüntetésével.
Hogyan kereshetünk információt egy adott létesítmény engedélyezési száma alapján? A fogyasztók számára rendelkezésre áll az Európai Bizottság által működtetett nyilvános adatbázis, ahol a létesítmény azonosító száma alapján részletes információk érhetők el az előállító üzemről. Az adatbázis a következő weboldalon érhető el, viszont kereshetősége limitált, csak kategória szerint listáz: https://webgate.ec.europa.eu/tracesnt/directory/listing/establishment/publication/index#!/search
Gyakran felmerülő tévhitek az EK kóddal kapcsolatban: Sokan tévesen úgy gondolják, hogy az ovális jelölés garantálja a termék kiváló minőségét vagy azt, hogy bio/organikus eredetű. Valójában ez a jelölés csupán azt igazolja, hogy a termék olyan létesítményből származik, amely megfelel az alapvető élelmiszerbiztonsági és higiéniai követelményeknek. A magas minőség, a bio eredet vagy egyéb speciális tulajdonságok igazolására külön tanúsítványok és jelölések szolgálnak, mint például az EU bio logója vagy a különböző minőségi védjegyek.